2013. szeptember 10., kedd

Parlament előtt a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésének lehetősége - 09.09.

A képviselő felkérte a kormányt, vizsgálja meg a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) hazai bevezetésének költségvetési hatásait,


Parlament előtt a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésének lehetősége

2013. 09.09.

Parlament előtt a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésének lehetősége

Szili Katalin a Dr. Kövér László házelnök elé terjesztette önálló képviselői indítványát a feltétel nélküli alapjövedelem magyarországi bevezetési lehetőségének vizsgálatát kezdeményezve, 2013. szeptember 03.-án. A képviselő felkérte a kormányt, vizsgálja meg a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) hazai bevezetésének költségvetési hatásait, különös tekintettel a KSH létminimumra vonatkozó számításaira, valamint a nettó minimálbér összegére több változatot is készítsen el.

Szili Katalin emlékeztette az országgyűlést arra: Magyarország Alaptörvénye deklarálja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az állam által garantált szociális biztonsághoz, az FNA hangsúlyozott célja pedig a létbizonytalanság felszámolása. Az FNA minden állampolgárnak, a születésétől a haláláig járna.

Meghatározott esetekben, élethelyzetekben és módon (részben esetlegesen) készpénzhelyettesítő eszközök útján vagy természetbeni juttatások formájában is adható lenne. Mértéke az állam mindenkori teljesítőképessége alapján kerülne meghatározásra és a szerény életvitel költségeit fedezné. Kiváltaná a szociális segélyek, ellátások jelentős részét. Ez a hivatali apparátusok létszáma csökkentését is eredményezné. Szociológusok szerint alkalmas eszköz lenne a „megélhetési bűnözés” visszaszorítására, amelynek nem elhanyagolható része a szegénységgel, a hátrányos helyzettel függ össze.

A koncepció közgazdasági támogatói véleménye szerint az FNA általában fogyasztásra kerül felhasználásra, így képes a gazdaságot élénkíteni, stabil keresletet tud biztosítani a helyi gazdaság számára, egy része forgalmi típusú adókon keresztül az államháztartás rendszerébe visszajut. Tömegek válhatnak hitelképessé, amely lehetőséget teremt forrásbevonásra a vállalkozásokba is. Felmerülő ellenérv szokott lenni, hogy az FNA nem ösztönöz munkavállalásra, vállalkozásra. Az alapjövedelem összege azonban a létfenntartásra korlátozódik, a korszerű fogyasztói igények kielégítésére nem jelent megfelelő forrást.

A képviselő asszony indítványában hangsúlyozta, hogy az FNA kérdésében európai polgári kezdeményezés indult 15 EU tagállam polgárai (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország,) részvételével. A kezdeményezők több különböző kultúrát, nyelvet, társadalmi csoportot valamint politikai és vallási / filozófiai nézetet képviselnek, de az előterjesztett kezdeményezést mind elfogadják, mint egy hosszú távú megoldást. A kezdeményezés nyomán várható, hogy az FNA-ra vonatkozó javaslat az EU döntéshozatali szerveinek asztalára kerül.

Mindezek alapján Szili Katalin indokoltnak látja, hogy az Országgyűlés a Kormányt felkérve ismerje meg a magyarországi bevezetés jogi, társadalmi, gazdasági és szociális szempontjait és hatásait, hogy ezek alapján alakíthassa ki mielőbbi álláspontját.


Doody



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése