Takáts Péter szerint az értelmetlen, céltalan élet ideje lejárt, a XXI. századi embernek joga van, hogy az életét küldetése szerint alakítsa és képességeit a másik ember szolgálatába állítsa.
Feltétel nélküli alapjövedelem
2013. április 29., 12:14
szerző: Kiss Tamás
Az emberi jogok az ember létezésének és
egzisztenciájának biztosítása nélkül, csak üres szavak. Svájci mintára
ezért az EU-ban is aláírásgyűjtés indult, hogy mindenkinek járjon,
méghozzá feltétel nélküli alapjövedelem. A témáról Takáts Péterrel
beszélgettünk.
A Basel melletti Dornachban nemrégiben
kétnapos nemzetközi konferenciát tartottak abból az alkalomból, hogy a
feltétel nélküli alapjövedelemről kezdeményezett népszavazás elérte a
75 ezres aláírást. A fórumon Takáts Péter, Velemben is
otthon lévő, a világ számos pontján tevékeny szervezetfejlesztő, a
hazai kulturális kreatívok egyik vezéralakja is részt vett. Aki a
napokban az Európai Unión belül is elindult hasonló célú aláírásgyűjtés
aktív támogatója és szervezője.
Mint érdeklődésünkre elárulta, az
aláírásgyűjtés célja, hogy a svájci parlamentnek kötelező legyen
módosítania az alkotmányt úgy, hogy abban a feltétel nélküli
alapjövedelemre vonatkozó kiegészítés is szerepeljen.
A kezdeményezők abból a már ismert
alapelvből indultak ki, amit az amerikai alapító atyák mondtak ki
elsőként, hogy az emberi jogok az ember létezésének és
egzisztenciájának biztosítása nélkül, csak üres szavak. Persze ez nem
jelenti feltétlenül azt, hogy az embernek pénzt kell adni, hiszen
elsősorban ennivalóra és megfelelő lakásra van szüksége, de ez a mai
világban csak pénzzel biztosítható. Ezért aztán az alapjövedelem, amit
ezzel a kezdeményezéssel miden svájci állampolgárnak biztosítani
szeretnének, egy, a törvény által meghatározott pénzösszeg lesz, de nem
egy szociális juttatás, nem egy segély, hanem egy emberi jog! Egy
emberi alapjog, engedett bepillantást a a gondolati kulisszák mögé
Takáts Péter, aki szerint, ha mindez megvalósul, akkor számos változás
és átalakulás következik majd be a svájci szociális ellátó rendszerben,
valamint a segélyezésben is. Ez a rendszer ugyanis ma - még Svájcban
is - a hatalomra, a jutalmazás és büntetés elvére épül. Ez pedig számos
jogtalansághoz, igazságtalansághoz vezet, és lehetetlenné teszi, hogy
az ember a létezése értelmével és küldetésének kérdéseivel
foglalkozhasson. Így aztán ma emberek milliói élnek értelmetlenül és
céltalanul Svájcban is és a világban is, véli Takáts Péter.
Takáts Péter szerint az értelmetlen,
céltalan élet ideje lejárt, a XXI. századi embernek joga van, hogy az
életét küldetése szerint alakítsa és képességeit a másik ember
szolgálatába állítsa (Fotó: Szendi Péter)
- Pedig az ember, egy motivációval és
küldetéssel rendelkező lény, aki az ezekből adódó feladatit itt a Földön
élve akarja megvalósítani. A kezdeményezők úgy vélik, hogy ennek az
értelmetlen és céltalan életek az ideje lejárt, a XXI. századi embernek
joga van arra, hogy az életét saját felismert küldetése szerint
alakítsa és képességeit a másik ember szolgálatába állítsa -
fogalmaszott a szakember, hozzátéve: - A kezdeményezés konkrétan érinti
a munka és a munkabér szétválasztásának kérdését.
Eddig egy svájci
ember, miként a világban ma minden ember, csak a munkájáért kapott
pénzt, és csak akkor, ha munkaerejét sikerrel el tudta adni a
munkaerő-piacon. Vagyis a ma érvényes társadalmi alapelv az, hogy
jövedelmed csak akkor van, ha dolgozol. A kezdeményezés egy olyan új
helyzet kialakítását igyekszik elérni, ami az újfajta a emberképből
fakad. Ugyanis az alapjövedelem bevezetése után azért kapsz pénzt, hogy
dolgozhass. Ez az elképzelés egy újfajta emberi motivációra épül,
méghozzá egy olyan belső motivációra, ami az emberben belül élő
küldetéséből fakad.
Ez a kezdeményezés egy újfajta közösségi
gondolkodás irányába is mutat, és azt a felismerést lesz képes az
emberekben a felszínre hozni, hogy a képességeimet azért kaptam, hogy
azokat a közösségem szolgálatába állítsam és nem saját magamért, hanem
az embertársaimért kell dolgoznom. Azt tapasztalom, hogy a
tudatosságukban magasabb szintre jutott emberek már most is
felismerték, hogy egy munkamegosztáson alapuló gazdaságban nem lehet
egoisztikusan dolgozni. Hiszen minden, amit az egyén kap, azt a
közösségtől kapja, és így aztán egyértelmű, hogy minden, amit az egyén
csinál, annak a közösség javát kell szolgálnia. Ezek az emberek pedig
azt is tudják, hogy az embernek nem csak jogai vannak, hanem
kötelezettségei is. Különösen akkor, ha az ember kap valamit a
közösségétől, akkor ezzel egy időben fel kell ismernie
kötelezettségeit, felelősségeit is. Ennek a felismerésének a feltétel
nélküli alapjövedelem esetében az az alapja, hogy erre a jövedelemre a
lehetőséget a másik ember, a közösség munkájának eredménye adja -
közölte Takáts Péter.
Na, de honnan lesz rá pénz, mennyit kaphatnak az emberek?
Takáts Péter válasza szerint az a pénz,
ami a feltétel nélküli alapjövedelem kifizetéséhez szükséges,
természetesen adókból származik majd. De ez nem jelenti azt, hogy az
állam egy újabb adó bevezetésével növeli az eddig is igen magas
adóterhet. Nem, mert a feltétel nélküli alapjövedelem fedezete azáltal
jelenik meg, hogy attól a pillanattól, hogy ezt minden ember megkapja, a
vállalatok, vállalkozók bérterhe azonnal lecsökken! Ugyanis ettől a
naptól kezdődően csak abban az esetben kell nekik bért fizetni, ha
valamely alkalmazott jövedelme a feltétel nélküli alapjövedelem szintje
felett van. Egyéb esetben a bérteher megszűnik. Ezt a megtakarítást
kompenzálja, ezt gyűjti be közösségi célokra az az új forgalmi jellegű
adó, ami az általános forgalmi adóba - fa-ba - kerül majd beépítésre.
Vagyis azonos árak mellett a bérekkel egyenlő mértékű adó folyik be a
Kincstárba.
Vagyis a pénz arra, hogy minden ember
megkapja a maga feltétel nélküli alapjövedelmét, már most is megvan.
Hiszen például Magyarországon is minden ember, aki él, az valamiből
él. Ha nem dolgozik, akkor segélyt kap, vagy lop magának, de megszerzi
azt, amire az élethez szüksége van. Most pedig egy csapásra megszűnik
az egész segélyező adminisztráció és bürokrácia, nem kell sem a
rendőrség, sem a bíróság, hiszen a feltétel nélküli alapjövedelemmel
többé nincsen szükség szociális segélyre. Nem kellenek többé az ellátó
rendszerek, a munkanélküli központok és az ellenőrzések. Az összes
eddig az ablakon kidobott pénzt, az alapjövedelembe lehet forgatni,
zárta mondandóját Takáts Péter.
Takáts Péter: Ha az új
szemlélettel széttekintünk a világban és megnézzük, hogy emberek
milyen kezdeményezéseket indítanak és tartanak fenn, akkor azt kell
mondanom, hogy ma a világ tele van archimédeszi pontokkal. Olyanokkal,
melyek látszólag csak kis pontocskák egy bonyolult rendszerben, de
közben mégis alkalmasak arra, hogy ezt a beteg és szenvedésekkel teli
világot, mely most éppen abba az irányba halad, hogy csupa kis ÉN
Zrt-ből álljon, kifordítsák a sarkaiból.
Rabszolgaság és szabadság
A modern gazdaság, a pénz- és
bankrendszer és a világ egészének zsákutcába jutott fejlődése, illetve
tovább mélyülő krízise egészen világosan mutatja, hogy mára az emberiség
bizony rabszolgává vált, a pénz és a gépek rabszolgájává. Ahelyett hogy
ezek ura lenne!
A kulturális kreatívok, köztük Takáts
Péter és persze sokan mások is világszerte viszont azt mondják:
elérkezett az ideje annak, amikor újra rá kell ébrednünk az emberi
létezés igaz értékeire; olyan emberekké kell válnunk, akik tisztelik az
ősi kultúrák bölcsességét, akik törekednek az ember és a kozmosz - ma
még rejtett - összefüggéseinek megértésére. Szerintük ezen értékek
újra-felfedezése mindenképpen megteremtheti azt a morális alapot, ami
szükséges ahhoz, hogy a XXI. század embere ismét a természettel
összhangban éljen, saját szabad akaratából megtalálja a határait és
embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek
megfelelnek a mai kor tudatosságnak.
"Egy olyan világot kell teremtenünk,
melyben a szociális formák, a pénz és a gazdaság az embert szolgálja és
az ember valódi igényeit elégíti ki", s Takáts Péter és társai hisznek
is abban, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése ebbe az
irányba mutatna. Azt persze tudják, hogy munkájuk során értetlenségre
számíthatnak főként azok részéről, akik számára még nem teljesen
világosak a törekvéseik, illetve heves titlatkozásra azoktól, akik
nagyon is értik, hogy a változás érdeksérelemmel járhat számukra.
Takáts Péter az egyik, témába vágó
írásában példaként a svéd szakszervezetek esetét említi. A szervezet a
feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése okán indult EU-s
aláírásgyűjtést hevesen ellenezte, mert rádöbbent arra, hogy egy
esetleges siker esetén a szakszervezet jelenlegi nagy hatalma és
befolyása lecsökkenhet, hiszen a bértárgyalások súlya szinte a nullával
lesz egyenlő.
Kiss Tamás
