Az alábbi közvetítés december 21-én hangzott el élőben a Soulbreath Rádió műsorunkban, angol nyelven.
Mivel mára több, mint 5000 letöltést ért el az anyag, gondoltuk, szívesen megosztanánk az angolul nem, de magyarul annál inkább beszélő barátainkkal is:) Mostanra készült el a magyar fordítás, amit itt olvashattok!
Abraham üzenetét Szénási Kata, Kuthumi lal Singh üzenetét Erno van Doesselaar és Kata, és Merlin üzenetét szintén Kata közvetítette!
De most valóban, egész lényemmel éreztem hívásotokat, még csak nem is sejtvén ki és hová hív engem, de egész valómmal tudtam, hogy még egyszer, utoljára el kell jönnöm. Olyan volt ez a hívás amelyet akkor hallottam mindig rég, mikor saját forrásom, Atyám, az Isten szólt hozzám...én pedig válaszoltam rá, megcselekedvén azokat a dolgokat, amelyeket meg kellett tennem...Azonban ez nagyon rég volt, és én évezredek óta nem hallottam a hangot, egészen ma estig, amikor is ez az érzés újra megérintett, betöltve egész lényemet, és én tudtam, hogy el kell jönnöm. Valóban kissé furcsán érintett, hisz azt mondtam, hogy békés birodalmamban többé nem hangzik fel ily hívás, de most, hogy itt vagyok mindannyiótokkal, és a szemetekbe nézek, már tudom miért is kellett eljönnöm ma este...miért kell jelen lennem itt.
Egyszerűen csak azért, hogy megosszak valamit belülről, valamit, amit mindannyian tudunk... hogy megosszam...valóban, ezt a hívást, amely belőletek fakad, és amelyre nem tudtok nemet mondani... És tudom, hogy mindannyian ismeritek ezt a hívást, mert mindannyian birtokoljátok ezt a gyönyörűséges belső hangot... Amely néha elhallgatott, néha visszatért, és ilyenkor varázslatként hatott, mert hirtelen minden összeállt, és ti tudtátok, hogy egyek vagytok az Istennel, és hogy pontosan ott vagytok, ahol lennetek kell...így működött számomra is annak idején...míg fel nem fedeztem, hogy teljesen fel tudom oldani ezt az esszenciát, Istennek ezt a hangját...ki tudom engedni ebből a belső palackból... a palackból, amely néha zárva, néha nyitva...
Ki tudom nyitni, hogy az esszencia átjárja egész lényemet...és nem lesz több hívás, mert most már örökre a teljességben létezek, állandó egységben az Istenségemmel...és ez megszűnik azokra a pillanatokra koncentrálódni, ahol mindössze összhangban érzem magam az istenivel, mert én magam leszek az isteni...És ma nagyon kedves barátaimmal érkeztem hozzátok, akik ugyanúgy hívást éreztek arra, hogy elhozzák a földre ezt a stabilitást, mint én...ami egy örökkévalóságnak tűnt akkor, de azt kell mondjam, hogy többé már nem az...nem láttuk még akkor, hogy lesz egy pont, ahol ez a nehéz feladat felnyílik, eltűnik, szertefoszlik, és az egész esszencia egyre csak terjed, szétárad majd, betöltve az egész mindenséget, az én teljes univerzumomat...De mindannyiukkal, Buddhával, Mohammeddel, és a többiekkel, akik ma este itt vannak, képviselvén a vallás vezetőket - akiket ti hívtok így, holott ők egyszerűen csak végtelenül elkötelezettek voltak az isteni mag, az isteni stabilitása felé...szilárdan itt tartván az istenit ezen a bolygón, hogy itt tudjon maradni hosszú évezredeken, korokon át...az idők végezetéig, mi úgy mondtuk...és valóban hittük, hogy az időnek és a világnak vége lesz egyszer...erről a magunk módján mindannyian mélységesen meg voltunk győződve...és ez szétáradt az egész bolygón, és bevésődött minden egyes sejtetek magjába, melyeket inkarnációról inkarnációra örökítettetek...így tehát mindannyian hordozzátok ezt az egész Isteni királyságot belül, amelyet az idő, egy bizonyos időhatár határol be... ez volt annak a régi kornak a hitrendszere...
Most azonban mindezt tisztán látom...a ti segítségetekkel... Anélkül érkeztem ma ide, hogy mindennek tudatában lettem volna. Egyszerűen csak éreztem, hogy jönnöm kell, mert ez a hang, amelyet már majdnem teljesen elfeledtem, újra hívott engem, és most, hogy a szemetekbe nézek, el tudom mondani hogyan is találkozik a történetünk, mert bennetek az a régi korszak véget ér... Amint most hozzátok szólok, szeretném ha megéreznétek hogyan olvadnak egymásba üzeneteink, hogyan éreztétek az üzenetem elején annak a bizonyos régi energiának a jelenlétét, és hogyan érzitek most, hogy lágyabbá válik, és szétoszlik, mert az új korszakotokban üdvözöltök engem, a látomásaitokkal, az új teremtéseitekkel együtt, amelyeket egy egészen új módon hoztatok létre, egy olyan módon, amely egyáltalán nem volt elérhető ezelőtt. Így hát mindannyian egy mély lélegzetre invitálunk benneteket, amellyel fantasztikus utazást kívánunk ebben az új korszakban, és egyúttal két dologra kérünk benneteket...adjátok vissza nekünk mindazt, amit még a régiből hordoztok, mert többé már nincs szükségetek rá.
Bizony mindannyian hordoztok még egy régi részt, amit a kötelezettségeitek ősi köveinek is hívhatunk...Tehát most ebben a mágikus pillanatban, ahogyan egy mély lélegzettel egyesítjük a régit és az újat, visszaadnátok nekünk ezeket a köveket, hogy valóban élvezni tudjátok az újat...
Hogy többé ne a régi elkötelezettségek határozzák meg az utat amin jártok, hogy valóban igent tudjatok mondani erre az új életre, erre az új univerzumra, amit teremteni fogtok magatoknak...békében és szeretettel, adjátok vissza nekünk azokat a régi köveket...
És ahogyan elengeditek azokat, megengeditek, hogy átvegyük őket, a másik kérésem ma este az...minthogy az utazás egyébként is véget ér...kedves barátaimmal együtt arra kérlek benneteket, hogy engedjétek meg magatoknak, hogy megérezzétek, mennyire támogatunk és szeretünk benneteket..még a régiből is...titeket, akik kiléptetek belőle, hogy megtestesítsétek, lehorgonyozzátok az újat... Meg tudjátok engedni magatoknak, hogy megérezzétek a szeretetünket, harc, kétségek és a régibe való visszatérés félelme nélkül?
Oly sokan hordozzátok a félelemnek ezt a magvát, ezt a csíra félelmet, hogy még mindig benne ragadhattok a régiben... Engedjétek meg, hogy megérezzétek mennyire feloldódott, szertefoszlott ez az egész...és mi szeretettel fordulunk felétek...arra biztatván benneteket, hogy teljes lényetekkel menjetek bele ebbe az új kiterjedésbe és kiteljesedésbe.
Néhányan szorosabban kapcsolódhattok drága barátomhoz, Buddhához, néhányan pedig nagyon (már-már zavarba ejtően) erős kötődést érezhettek Mohammeddel, de mindannyian engedjétek meg, hogy megérezzétek támogató, biztató szeretetünket. Ami talán egy másfajta szeretet, mint ami azoktól az angyali barátoktól érkezik, akik mostanság nagyon is ott vannak körülöttetek, de a szeretet nagyon sokfajta formában jöhet el hozzátok...
Arra hívlak hát benneteket, hogy a szeretet mindenféle formájára mondjatok igent...
Köszönöm, hogy fogadtatok. Köszönöm, hogy hívtatok. Köszönöm, hogy jelen lehettem ebben a történetetek eme különleges pillanatában. Köszönöm!
Erno: Egyszerűen csak lélegezzétek be ezt a hatalmas ajándékot, mert ez az, egy nagy, váratlan ajándék Ábrahámtól, Buddhától és Mohammedtől, mindhármójuktól. Egy hatalmas meglepetés a számotokra – így hát valóban fogadjátok ezt be...Engedjétek meg, hogy érezzétek a lélegzeteteket...
Még egy ideig érzékelhetitek Ábrahám, Mohammed és Buddha jelenlétét körülöttetek...
csak engedjétek meg nekik, hogy veletek legyenek...hogy megosszák magukat veletek...ők csak azért vannak itt, hogy valóban, igazán szerethessenek benneteket. Azért jöttek, hogy szeressenek...
És a következő pillanatban egy másfajta lélegzetre invitállak benneteket...Vegyünk egy nagy lélegzetet, egy újat, egy frisset...
Itt vagyunk ezen a varázslatos helyen, és nem tudjuk mi fog most történni, de egy dolog biztos, olyan ez, mint a Karácsony...váratlan ajándékok egész sora...
Tehát a következő pillanatban arra hívlak benneteket, hogy érezzétek meg drága, drága barátunk, Kuthumi lal Singh jelenlétét...
Kuthumi: Namaste. Igen, én vagyok, Kuthumi lalal Singh... (nevet)...Oh, igen. Ma este, kedveseim, ünnepi hangulatban jövök, egy kicsit mindig másképp.
Imádok különböző módokon feltűnni. Szeretek mindig másként jönni hozzátok, egy más módon, egy váratlan módon, és hogy egész őszinte legyek, igazán hálás vagyok ezeknek az öreg testvéreknek, hogy megelőztek, hogy előttem voltak, míg én néhányótokkal viccelődtem.
Az, hogy itt jártak előttem, lehetővé tette számomra, hogy másképp jöjjek hozzátok, mert nem vártátok őket...tényleg nem...és talán azt gondoltátok, hogy én fogok először feltűnni, de nem én voltam az...
Tehát igen, itt vagyunk együtt ebben az új pillanatban. Egy valóban új pillanatban. És meg kell mondjam, néha muszáj egy picit nevetnem rajtatok...Múlt éjjel meglátogattalak benneteket álmotokban.
Láttalak ma benneteket, és néhányótok számára a mai nap egész normális hétköznap volt, semmi különleges, és azon tűnődtetek, hogy „Mire ez a nagy felhajtás 2012 december 21. körül? 2012 december? Nem érzek semmit, ez is csak egy unalmas nap, mint a többi. Lemaradtam volna valamiről? Valamit rosszul csináltam? Mi történik velem?”... Néhányótokat igazán megbabonázott milliók és milliók izgalma világszerte, hogy ma valami intenzív fog történni, valami nagyon nagy dolog...Mások közületek, valljuk be őszintén, …
legtöbbetek érzett egyfajta szorongást, mert valóban milliók, milliók és milliók vannak...talán több, mint százmillióan most, akik rettegve várják hogyan fognak felébredni holnap, mert még mindig a világvégére készülnek, arra, hogy az életnek ebben a formában vége lesz...
És természetesen vége lesz, naná, hogy vége. Ti is tudjátok csakúgy, mint én, hogy véget ér abban a formában, ahogyan az elménk ismeri, igazán véget!
Hmmm...tehát, kedveseim, egy érdekes zűrzavart éreztetek ma, és én kedvesen mosolyogtam rajtatok amikor az új terveiteken és potenciáljaitokon tűnődtetek, amiket a mai nap után szeretnétek megvalósítani, mert néhányan nagyon elköteleztétek magatokat ennek a pillanatnak, vagy mások közületek, akik úgy érezték, hogy 2013 lesz AZ év, máris elkezdtek előállni az új lehetőségekkel, ötletekkel és teremtésekkel. Szóval előálltatok egy szép kis listával...(nevetve), majdhogynem egy Télapónak szánt listával, de ezt nektek kell megteremtenetek.
És tudjátok mit? Ma este egy kissé lázadó, egy kissé bosszantó leszek...Arra foglak invitálni benneteket, hogy engedjétek el ezeket. Arra foglak kérni benneteket, hogy egyszerűen csak legyetek itt velem most, valóban legyetek itt... Arra foglak hívni benneteket, hogy érezzetek meg, érezzétek minden rétegemet, azt, ahogyan beszélek hozzátok ebben a pillanatban, hogy hozzá tudjatok kapcsolódni bármely elmúlt életemhez, de még a holnaphoz és a holnaputánhoz is. Látjátok, ha van valami, ami oly világos ma, és ami oly tiszta volt ebben az elmúlt pár napban, az az, hogy ezzel az energia és tudatosság váltással valami hatalmas dolog történik, mégpedig az, hogy az idő lassan eltűnik, a lineáris idő elhalványul, és van egy jóval nagyobb megnyílás a most pillanatában, ahol gyakorlatilag bármihez hozzáférhettek a múltból, a jövőből vagy a jelenből...nincs többé lineáris valóság...többé nem kell erőfeszítést tennetek, hogy beleérezzetek a múltba...nem kell lépéseket tennetek, vagy feldolgoznotok valamit...a múlt egyszerűen csak jelen van számotokra, itt és most, minden tökéletesen elérhető, és csak rajtatok múlik, hogy befogadjátok-e vagy sem... Tehát ebben a pillanatban igazán arra kérlek benneteket, hogy csak legyetek itt velem, magatokkal, legyetek jelen.
És vegyünk egy mély lélegzetet...
Menjünk tényleg mélyre ezzel a lélegzettel...
Mert amikor itt és most vagytok, akkor nem létezik a holnap, csak ez a pillanat, amelyben együtt vagyunk. Nincs egy gondolat vagy energia, amely a holnap reggelen tűnődne, csak ez a szent pillanat van, amit megosztunk...
És mi van, ha holnap reggel felkelve azt találjátok, hogy hirtelen minden üres lett. Hirtelen, amikor felébredtek, minden semlegesnek tűnik. A színek elhalványultak. A mód, ahogyan általában felkeltek, többé nem ugyanolyan. Minden megváltozott, és csak egy nagy kérdőjel van egy táblán előttetek, az ágyatok előtt lebegve, és azt gondoljátok: „Mi ez? Egy kérdőjelet látok magam előtt, egy táblán lebegve. Hol a pokolban vagyok?”...
Ez fog holnap reggel ébreszteni, egy tábla egy kérdéssel és egy kérdőjellel, amely így szól : „Mit akarsz úgy istenigazából teremteni most a magad számára?”...
Megérkeztetek ide. Nagyon sok életen és tapasztaláson keresztülmentetek már. Rengeteg életet töltöttetek szolgálattal, egy csoport tagjaként valahol, ahol a föld fejlődését szolgáltátok, a családjaitokat...
De holnap egy kérdőjel fog várni, és azt fogja kérdezni „Mit szeretnél most igazán megteremteni a magad számára?”...tudván, hogy minden véget ért, minden...és most itt vagy végre, egy üres, nyugodt, csendes és talán szent térben, ahol a kérdés az, hogy „Mit akarsz most önmagadnak teremteni?”
Kedveseim, ez az a kérdés, amely minden nap vár benneteket. És attól a pillanattól fogva, hogy elkezdtek válaszolni rá, attól fogva, hogy azt mondjátok
„Igen, ma azt választom, hogy egy napsütéses napot teremtek a magam számára...Ma egy szenvedélyes találkozót teremtek a szeretteimmel...
Ma egy igazán csodálatos ebédet alkotok...
Ma egy új iskolát hozok létre, vagy elkezdem a könyvemet írni, vagy valami teljesen újat teremtek, valamit, amire eddig nem is gondoltam...
Hirtelen, amikor ez a kérdőjel megjelent előttem, ez az új ötletem támadt, úgyhogy miért ne teremtenék valami tökéletesen újat ”...
ez, drága barátaim, ez ahhoz az új energiához kapcsolódik, amely elkezdett becsordogálni.
Ez az új tudatosság már december eleje óta jelen van, sőt, már november vége óta, és az új, 2013-as évhez kötődik, és nagyon különbözik az eddigiektől. Mint ahogyan ez a pillanat is annyira más...a pillanat, amelyben - mint azt drága barátaim, kedves testvéreim megosztották veletek – igazán elengeditek a régit. Többé nem kell szolgálnotok. Semmit nem kell többé tennetek…Élhettek önmagatokért ...
És tudom, hogy néhányan azt mondjátok „Oh, Kuthumi, ezt már annyiszor hallottuk. Mindezt pontosan tudjuk, hogy ebben semmi új nincs”...Nos, mit szeretnétek, mennyire legyen ez új a számotokra? Mennyire legyen új? Mivel ajándékoznátok meg önmagatokat, ha tudnátok, hogy semmiféle kötelezettséggel nem tartoztok senkinek, sem a múltatoknak, sem a kormányotoknak, semmiféle társadalmi megszokásnak, törvénynek, vagy hitrendszernek...csak magatoknak, csakis önmagatoknak?
Kedveseim, ez egy oly gyönyörűséges pillanat lesz a számotokra...amely már itt van, rátok vár...valóban itt van...Egy olyan új valóságba fogtok besétálni, amit minden nap újra teremthettek. Valóban nincs több olyan réteg, amely visszatartana benneteket, amelyen át kellene dolgoznotok magatokat. Ez már mind mögöttetek van. Mindenféle régi spirituális programozás...ez a spirituális játék véget ér most.
Mostantól fogva valóban élni fogtok. És ezért jöttem el ma, mert én vagyok az életöröm mestere. Oh, igen, ezt merem állítani, valóban ki merem jelenteni, és büszke vagyok rá, tényleg az.
Tudjátok nagyon sokan közületek...és oly nagyon szeretlek benneteket...sokszor közel jövök hozzátok és még akkor sem vesztek észre, mert annyira jó diákok szeretnétek lenni, olyan ragyogó ember-angyalok, akik mindig annyira szeretettel teliek, együttérzőek, és akik mindig gondolnak másokra, akik mindig annyira el vannak foglalva másokkal...
…és így a nap végére meglehetősen elfáradtok...valahol az elmétek azt mondja nektek, hogy ez egy teljes nap volt, mert befejeztetek néhány feladatot, de ugye, hogy a szívetek többet is tudott volna kapni?!...
És ha valami a legelső helyen áll ebben az új korszakban, hát az a szívetek...Úgyhogy érezzétek meg egy pillanatra a szíveteket. Mind mond nektek? Mit szeretne közölni veletek ez a ti mennyei szívetek, mit?
Csak érezzetek bele...mert a szívetek szintén valami újat szeretne kapni...valamit, ami egyedül nektek szól...Érezzétek hát meg, és tudjátok, hogy ez az új korszak rólatok fog szólni. Igen, rólatok, az önmagatokért élt örömteli életről, önkifejezésről, szeretetről. Többé nem a különválásról és a mindenféle határokról fog szólni, hanem rólatok, hogy megosztjátok magatokat, hogy igazi önvalótok vagytok!
Hallom, amint azt gondoljátok „Hmm, Kuthumi egy kissé komoly ma”...Csak érezzetek meg, és akkor érezni fogjátok a pezsgésemet...de most egy más módon szerettem volna megosztani veletek ezt a pillanatot...ebben az egész, nyugodt, szent terében a szívnek, melyet együtt hozunk létre...Arra kérlek hát benneteket kedveseim, hogy lélegezzétek ezzel egy pár pillanat erejéig...
És mivel imádok játszani...olyannyira szeretek játszani, hogy hamarosan hozzákapcsolódom és összeolvadok az én drága, drága, gyönyörű női közvetítőmmel, Katával...Ő mélyen szeret engem, és én folyton meglepem, néha fel is bosszantom azzal, hogy csak úgy felbukkanok a közelében, de ő egy remek közvetítőm, és én minden egyes alkalommal meglepődöm azon, ahogyan belelendül a közvetítésbe.
Így hát kedveseim, arra kérlek benneteket, hogy folyamatosan lélegezzetek, fogadjátok be ezt a pillanatot...és érezzétek meg ahogyan ma este jövök hozzátok, kétféle módon, két közvetítőn keresztül, de az esszencia, a ragyogás mégis ugyanaz. Kuthumi lal Singh vagyok, és hatalmas öröm számomra, hogy veletek lehetek kedveseim. Namaste.
Kata: Ez egy érdekes csata lesz Merlin és Kuthumi között, mivel éreztem, hogy Merlin nagyon be akar jönni... (nevetve)...úgyhogy lélegzem egy kicsit, és a fiúk majd eldöntik, hogy ki beszéljen... Ez a fantasztikus abban, ha az ember az angyali barátaival táncol...soha nem tudhatja mi fog történni...
Úgyhogy kérlek lélegezzetek, és érezzétek meg a ragyogó, pezsgő buborékjait a minket körülvevő új potenciáloknak, örömnek, az új meghívásoknak...ugyanakkor maradjatok ebben a csodálatosan szép térben, amit Kuthumival teremtettetek...ez a szív tere, amit megosztunk...Ez tényleg nem az elszállásról szól, nem egy felfokozott, pörgő, extatikus valamiről...bár nagyon örömteli tud lenni...de ma, ahogyan a régit hátrahagyva az újba lépünk, valóban válasszátok a szívetekben azt, hogy igazán lehorgonyoztok valami gyönyörűségeset, hogy tényleg befogadtok valami csodálatosat, és hogy talán már meg is valósítjátok ezt a változást...
Úgyhogy vegyünk egy mély lélegzetet...Hmmm, Kuthumi nagyon csábít engem...(nevetve)...Mit mondhatnék... Az ő udvarlása tényleg amolyan „Ohh, kérve kérlek, táncolj velem”...ugyanakkor Merlin már el is kezdett beszélni az új korszakról, hogy milyen is lesz, és...
Szóval nem is tudom mit szeretnétek hallani... (nevetve)...Azt hiszem először Kuthumival kell egy rövidet táncolnom, de aztán tényleg átadom Merlinnek a szót...
Kuthumi: Oh, kedvesem, miért kell minden alkalommal azt játszanunk, hogy te ellenállsz a közeledésemnek, holott annyira szeretsz velem táncolni... Igen, ma este itt vagyok mindannyiótokkal, és ahogyan egyik közvetítőtől a másikhoz táncolok, észrevehetitek, hogy a jelenlétem mégis nagyon stabil és állandó körülöttetek, hallgatók körül...és talán titeket is megkérlek, hogy táncoljatok velem, mert ez a legnagyobb szenvedélyem.
Mostanában, amikor hívtatok, amikor megengedtétek nekem, hogy eljöjjek és kifejezzem az örömöm, hogy megosszam azt az örömöt, amit a gyönyörűségesen csodálatos, érzéki földi tapasztalásaim során éreztem, soha nem mulasztottam el, hogy a táncról beszéljek nektek.
Ez az egyik kedvenc témám ma is, és kifejezetten és szándékosan a női közvetítőmön keresztül osztom ezt meg, mert igazán, igazán arra szeretnélek hívni benneteket, hogy valóban engedjétek meg magatoknak, hogy a másik nem egy képviselőjével táncoljatok, egy kicsit más módon mint eddig...Ha az év végén buliba mentek, amely hamarosan itt lesz, csak néhány nap maradt hátra, és tudom, hogy sokan mennyire szerettek táncolni, arra invitállak benneteket, hogy érezzetek meg, mert ott leszek, és kopogni fogok az ajtótokon, vagy talán a poharatokon, amint épp a kedvenc pezsgőtöket, vagy proseccótokat isszátok...
Ott leszek, hogy emlékeztesselek a meghívásomra, hogy tényleg emlékezzetek erre az új táncra, amit ebben az új korszakban megtapasztalhattok...
És meg fogtok lepődni, mert egy újfajta szabadság, öröm és szeretet lesz elérhető számotokra, melyek mentes lesz minden féle tervtől vagy szándéktól... Tudom, hogy néhányan közületek már átélték ezt a fajta „önfeledt táncot”, amit annyira szerettek, de mégis azt fogjátok tapasztalni, hogy van egy új kiterjedés, egy új...hmmm...
…egy sokkal mélyebb és érzékibb módon fogtok megtapasztalni mindent, amit szeretett partnereitekkel együtt tesztek. És nem számít ha a saját nemetekhez vonzódtok, tényleg nem. Az egyetlen dolog, ami számít, hogy megengedjétek magatoknak, hogy megérezzétek ezt a hívást, ami egy másfajta táncra szólít benneteket. És ha megengeditek magatoknak ezt az új áramlást, ha hagyjátok magatokat az áramlásotokban táncolni, akkor igazán, földöntúlian meg fogtok lepődni, mert az elmétek nem lesz ott. És nem lesz ez nagy harc, mert...megszoktátok az ellenállásaitokat, a blokkjaitokat, hogy szégyenlősek vagytok, hogy nem szabad táncolnotok, mert nem néz ki jól, vagy ti nem néztek ki jól, vagy hogy a másik nem fog vonzónak találni, és a többi, és a többi... mindannyiótoknak megvannak a berögződései...de az év végével az fogjátok érezni, hogy a szívetek és testetek mélyéről érkezik egy hívás, hogy ugorjatok fejest a táncba, ebbe az elme nélküli, új táncba.
Úgyhogy kedveseim arra kérlek benneteket, hogy menjetek és tapasztaljátok meg a táncot, a fizikai táncot... Tudjátok, ez nem arról szól, hogy elképzeljük ahogy Kuthumi és én táncolunk valamilyen más dimenzióban, nem, ez valóban egy nagyon is fizikai, érzéki felkérés a számotokra, hogy fedezzétek fel ezt az új áramlását az örömnek, életnek, szabadságnak, ennek az új korszaknak a számotokra tartogatott felhőtlen örömét és meglepetéseit.
És ez még csak a kezdet, de én ott leszek szilveszter este, és tényleg kopogni fogok az ajtótokon, hogy emlékezzetek erre a kérésre, hogy ne felejtsétek el belevetni magatokat ebbe az új táncba, mert ez olyan nagy boldogság... És hangsúlyozom, ez mind csak a kezdet... Bátran mondhatom, hogy jövő év végére mindannyian jóval többet fogtok tudni a tantráról és a tantrikus örömökről, mint azok, akik tanítják, vagy órákra járnak, vagy olvasnak róla, és akik olyan nagyon komolyan veszik magukat...
Nem ítélkezni akarok fölöttük, de azt kell mondjam, hogy a mód, ahogyan a testükhöz kapcsolódnak, vagy a szerelem öröméhez, az nagyon elavult.
Egyszóval arra invitállak beneteket, hogy fújjátok ezt le, mint a port, és válasszátok azt, hogy teljesen éltek, szerettek, és mindenestül megtapasztaljátok az örömöt, a táncot, az öltözködést, a sétát...hmmm...és a szerelmet, az érzéki szerelmet... Szándékosan nem használom azt a kifejezést, hogy love making (szó szerint „ szerelmet csinálni”, vagyis szeretkezni), mert biztosan érzitek mennyire ironikus is ez... Mert hát hogyan is lehetne szerelmet csinálni...mint egy salátát...nem, csak meg tudjátok tapasztalni a szerelmet, és csak ki tudtok nyílni rá, csak ünnepelhetitek... Így hát ugorjunk együtt ebbe az új évbe, ebbe az új korszakába a szerelem és öröm ünnepének..
És valóban, hajlandó vagyok megosztani ezt az értékes pillanatot drága barátommal, Merlinnel, aki mindig nagyon türelmetlenül várja, hogy elkezdhesse a tanításait, magyarázatát arról hogyan is működnek az új teremtések itt a földön...De oly nagy szenvedéllyel teszi mindezt, hogy igazán engedelmeskednem kell, és megengedem neki, hogy közelebb jöjjön, és megossza veletek most mindazt, amivel készült. Így hát vegyetek egy mély lélegzetet, és köszöntsétek Merlint...
Merlin: Oly nagy öröm számomra, hogy itt lehetek mindannyiótokkal...oly sok baráttal, ahogy egyiktől a másikhoz ugrok...ki a körből...balra, jobbra... Én voltam az, aki itt pörgött-forgott körülöttetek, míg drága barátim beszéltek, és átadták gyönyörű üzeneteiket...de ma rövidre fogom mondandóm... Az egyetlen dolog, amit meg akartam osztani veletek, hogy ez az új korszak leginkább egy dolgot fog megmozgatni bennetek, egyvalamire fog inspirálni...a legfontosabb, az hogy érezni fogjátok a hívást arra, hogy megengedjétek a képzeleteteknek, hogy igazán kinyíljon...hogy újjászülessen...hogy egyszerűen csak beinduljon...mert a szüleitek, tanáraitok arra tanítottak benneteket, hogy kikapcsoljátok...
Az egyetlen dolog, amit igazán megtanultatok tőlük az az volt, hogy hogyan zárjátok le a fantáziátokat... Az én kérésem ma tehát az, hogy először is tudatosítsátok ezt, és ha már megtettétek, akkor tényleg engedjétek meg magatoknak, hogy minden nap megérezzétek ezt az új teret, mert ezzel az új korszakkal a régi távozik, és ezt érezni fogjátok fizikai szinten, energetikailag és érzelmileg is...és ez január első két-három hetében meg fog történni...
… egy kicsit bizonytalannak érezhetitek majd magatokat, zavarodottnak, egyfajta megkönnyebbülést is érezhettek, ugyanakkor egy kicsit ködös lesz minden, vagy lehetnek érzelmileg túltelített pillanatok, amikor talán sírni fogtok.
Lesz, hogy üresség érzetetek támad, mert valóban, azzal, hogy a régi korszak vége a csoport tudatosság szintjén is érezhető lesz – mivel oly sokan a földön élők közül azt választották, hogy elengedik a régi rétegeket, történeteket, köveket, ahogy Ábrahám mondta – sokkal tágasabb teret fogtok érzékelni magatokban...
És tudjátok milyen az, amikor egy teljesen üres, új házban találjátok magatokat...először furcsán hat, egy kicsit ijesztően...az új mindig egy picit ijesztő, mert annyira megszoktátok, hogy a házatok zsúfolásig van régi szőnyegekkel, bútorokkal, amiket meg is szerettetek - mert pár kacatot már kidobtatok ugyan, de voltak még számotokra kedvesek, amikhez még ragaszkodtatok, vagy amire még vigyáztatok, mert néhány családtag arra kért benneteket, vagy mert úgy éreztétek, hogy olyannyira szépek, hogy nem dobhatjátok ki csak úgy a szemétbe őket...
szóval sokminden volt még a régi házatokban...
És mostanra azok a régi részek, darabok eltűntek. Érezni fogjátok, hogy január első néhány hetében lesz az elengedésnek még egy rövidke kis fejezete...ami nem kell, hogy drámai legyen...a legtöbbetek számára leginkább a háttérben fog zajlani...és néha lehet, hogy egy kicsit előtérbe kerül, de a következő pillanatban már vissza is vonul...de legyetek tudatában mindennek, és ismerjétek fel, vegyétek észre, hogy szabad tér született bennetek, amely csak arra vár, hogy új dolgokkal, látomásokkal töltsétek meg.
Ezek a legjobb, legalkalmasabb pillanatok arra, hogy tudatosan elkezdjétek használni újra a képzeleteteket, amely mindig is ott lapult. Arról van szó, hogy elhitették veletek, hogy a fantáziátok megszűnt létezni...meghalt, megölte magát...(nevetve)...de ez csak egy hatalmas illúzió, és ugye mi, mágusok, tudjuk, hogy minden csak varázslat...legyen szó egy rémálomról, vagy egy kellemes álomról, vagy egy új teremtésről a számotokra, bármely pillanatban eltűntethetitek őket... Tehát megteremtettétek magatoknak ezt az álmot, hogy a fantáziátok többé nem létezik, ti csak követitek a szabályokat, az előírásokat, a fekete-fehér útmutatásokat, de azért jöttem, hogy elmondjam, hogy a képzeletetek abszolút készen áll arra, hogy újra teljesen kinyíljon, hogy inspiráljon, és megálmodja a legvadabb álmokat, amelyeket valaha létrehoztatok ebből az örömből, amiről Kuthumi és a többiek beszéltek. Úgyhogy nagyon kérlek benneteket engedjétek be újra egészen a képzeleteteket, főleg január első pár hetében, amikor egy kissé bizonytalannak érezhetitek magatokat...és kezdjetek el álmodni, megérezni azt az üres teret, legyetek a szívetekkel, magatokkal, igen, ajándékozzátok meg magatokat némi egyedülléttel ezekben az első hetekben, amikor tényleg beleérezhettek a szívetekbe, és összekapcsolódhattok az álmaitokkal, a fantáziátokkal...egyszerűen csak hívjátok azt vissza... ez egy részetek, a barátotok, csak hívjátok vissza...és vissza fog térni hozzátok...Én mondom nektek, vissza fog térni...
Drága barátaim, fantasztikus megtiszteltetés, hogy itt lehettem veletek, mindannyiótokkal, és nagyon is itt leszek mostanság, úgyhogy ha bármikor úgy érzitek, hogy elakadtatok, és valami trükkre van szükségetek, hogy újra mozgásba lendüljön a fantáziátok vagy a kreatív áramlásotok, csak hívjatok, és én eljövök.
Namaste, viszlát, és évezzétek!
Közvetítette Szénási Kata és Erno van Doesselaar.
A közvetítést az eredeti angol nyelvből magyar nyelvre fordította Szabó Katalin. Ezúton is köszönet érte!
A közvetítésbe belenyúlni, átszerkeszteni, módosítani azt minden esetben tilos. A közvetítés, a maga teljességében, szabadon terjeszthető a forrás (www.azujenergia.hu) és a szerzők megjelölésével. Minden jog fenntartva. Azujenergia.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése