Rövid tanmesék

 

 

 Egyszer egy gazdag apa úgy döntött elviszi vidékre kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki milyen szegény emberek is vannak és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét ... felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él.
Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek.
Amikor a vidéki út végén tartottak az apa megkérdezte fiát.
- Nos, mit gondolsz erről az útról ?
- Nagyon jó volt apa !
- Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek ?
- Igen.
- És mit láttál meg mindebből ?
- Azt apa, hogy nekünk egy kutyánk van nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak.
A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel az övékére pedig csillagok világítanak.
A mi udvarunk a kerítésig tart az övéké addig amíg a szem ellát.
És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással és hogy boldog családként élnek.
Te és anyu viszont egész nap dolgoztok és alig látlak titeket.
Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben mire a kisfiú hozzátette :
- Köszönöm apa, hogy megmutattad ... milyen gazdagok is lehetnénk. 

 

                                  ****

 Volt egyszer egy nagyon rossz természettel megáldott fiú. Az apja adott neki egy zsák szöget, és azt mondta neki, verjen be egyet a kert kerítésébe minden alkalommal, mikor elveszti a türelmét, és összeveszik valakivel. Az első nap 37 szöget vert be a kerítésbe. A következő hetekben megtanult uralkodni az indulatain, és a bevert szögek száma napról napra csökkent. Rájött arra, hogy sokkal egyszerűbb volt uralkodni az indulatain, mint beverni a szögeket a kerítésbe. Végre elérkezett az a nap is, mikor a fiúnak egy szöget sem kellett bevernie a kerítésbe. Ekkor odament az apjához, és elújságolta neki, hogy aznap egy árva szöget sem vert be a kerítésbe.

Az apja azt mondta neki, húzzon ki egy szöget minden egyes nap, mikor nem vesztette el a türelmét, és nem veszekedett senkivel sem. Teltek a napok, s a fiú végre azt mondhatta az apjának, hogy kihúzta az összes szöget a kerítésből. Az apa ekkor odavitte a fiát a kerítéshez, és ezt mondta neki: Fiam, szépen viselkedtél, de nézd csak, mennyi lyuk van a kerítésben; soha többet nem lesz már olyan, mint régen volt. Ha veszekszel, összeveszel valakivel, és valami csúnyát mondasz neki, megsebzed; egy ugyanolyan sebet hagysz benne, mint ezek a lyukak itt. Hátba szúrhatsz egy embert, majd kihúzhatod a kést a hátából, az örökre seb marad. Akárhány alkalommal is kérsz bocsánatot, a seb ott marad örökre. A szóbeli, verbális sértés ugyanakkora fájdalmat okozhat, mint a testi, fizikai.