Egy kis nosztalgia - Úttörődalok

Ahogy közeledett a május, egyre többször merültek fel bennem gyerekkorom május 1-i emlékei. Kicsikoromban örömmel mentem ki szüleimmel a felvonulásra. Jó "buli" volt. Az iskolai kórusban és az úttörőtáborokban   lelkesen énekeltem minden úttörő és munkásmozgalmi dalt. Komolyan hittem a kommunista elvek igazában, ezért egyik rokonommal kemény vitába is keveredtem - attól kezdve Kis Vörösnek hívott. Később nem lettem párttag, látva a szomorú valóságot.  A családunk nem volt "feketelistán", ezért különösebb bajunk nem volt a rendszerrel, leszámítva azt, hogy apám nem sokra vitte a hivatalban, csak a munka volt sok, a pénz és megbecsülés nem,  mert nem volt hajlandó a pártba lépni. Sokat mesélt nekem a kommunistákról és a 4 év fogságáról. Én mégis  szerettem az úttörődalokat. Őszintén szólva... még ma is szívesen éneklem őket.

Hol vannak ma  ilyen dalok?  Ma is szükség lenne lelkesítésre, együtténeklésre.

Arra jöttem rá, hogy akkoriban voltak  dalszerzők, akik őszintén hittek abban, amit írtak. Különben nem lelkesítenének engem még ma is... meg másokat.

Átsüt rajtuk a Világ változása feletti öröm, és a  Szép Jövő reménye. Azt sugallják,  hogy most mi... itt együtt..... tudunk tenni valamit, hogy elérjük.... 

Tehát az alábbiakat ne vegye senki politikai reklámnak. Most elválik, hogy ki tudta elengedni a negatív indulatokat ezzel a korszakkal kapcsolatban. Ha még nem sikerült, akkor fontos most már sürgősen kitisztítani ezeket magunkból. A blogomon számos segítség található ehhez. Miért mondom ezt? Mert a Szép Világot csak indulatmentesen lehet elérni, de élvezni is.

Tehát következzen egy kis nosztalgia.
Az életünk részei voltak, és ami érdekessé teszi őket a fiatalok számára is, hogy ma is érvényes a mondanivalójuk. 

Májusköszöntő

Zengjen a dalunk, pajtás,
Fákon újul a hajtás,
Fogadjuk a tavaszt dallal!

Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse!
Zeng és dalol az élet,
Szállj csak, zeneszó, ének,
Ébresszed a magyar népet!

Népek tavasza, téged
Hív ez a vidám ének
Béke legyen a világon

Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse!
Zeng és dalol az élet,
Szállj csak, zeneszó, ének,
Ébresszed a magyar népet! 

Nemrégiben az úttörőséget megélt ismerőseimmel kirándultunk és a forró országúton gyalogolva, fáradtságunk elűzésére  énekelni kezdtünk. Na mit tudtunk mindannyian ? A Mint a mókus fenn a fán-t. Az első versszakra emlékeztünk. Boldogan, teli torokból fújtuk, mint annakidején. Mindjárt jobban ment a gyaloglás.

 Mint a mókus

 Mint a mókus fenn a fán,
 Az úttörő oly vidám,
Ajkáról ki sem fogy a nóta.
Ha tábort üt valahol,
Sok kis pajtás így dalol,
Fújja estig kora reggel óta.

Évek szállanak a nyári fák alatt,
Oly vidám az ének.
Boldog dallama így önti dalba ma:
Csuda jó, gyönyörű az élet.

Fürgébb, mint a könnyű szél,
Gyorsan jár és messze ér,
Nincs túra, ami kifog rajta.
Hívja erdő nyári rét,
Vígan marsol, jól kilép,
És a szemét mindig nyitva tartja.

Évek szállanak a nyári fák alatt,
Oly vidám az ének.
Boldog dallama így önti dalba ma:
Csuda jó, gyönyörű az élet.

Mint testvér, vagy hű barát,
Megsegít, ha bajban lát,
Munkában alig akad párja.
Hol szöget ver, hol meg főz,
Mindent megtesz, amit győz,
És a helyét mindenütt megállja.

Évek szállanak a nyári fák alatt,
Oly vidám az ének.
Boldog dallama így önti dalba ma:
Csuda jó, gyönyörű az élet.

 

 Pajtás daloljunk


Pajtás daloljunk szép magyar hazánkról,
itt ringott bölcsőnk, itt
nevelt anyánk,
Pajtás daloljunk szép magyar hazánkról,
Mely a a bőség
kincsét ontja ránk.

Miénk e föld, erdő, mező
kalásza, virága
nékünk terem.
Pajtás daloljunk szép magyar hazánkról,
Az ének
szálljon völgyön és hegyen

 

Nagy meglepetés volt számomra a videó, amit ehhez a dalhoz találtam. Azokat igazolja, akik szívesen éneklik- énekelnék  ma is.

 Zengjük a dalt

Zengjük a dalt üde mámoros ajakkal,
Vérvörös színt fest az égre a hajnal.
Dobban a föld szíve, ébred a nép,
Új utat érez a lába, ha lép.

Jöjjetek, ezrével állni a sorba,
Kardotokat sosem érheti csorba.
Gátakat elsöpör, új utat tűz,
Burzsoá zsarnokot innen elűz.

Ezt a nagy eszmét a vész viharában
Védeni, menteni kell csodabátran,
Fegyver a kézben, az ajkon a dal,
Nem marad így el a nagy diadal.

Eredetileg kicsit más volt a szöveg, de mi már így énekeltük.  Gyerekhanggal nem találtam meg, csak férfikórussal. A fiatalok kedvéért azért fölteszem....hogy tudják, miről van szó.... Valamelyik nap elég pocsékul éreztem magam, és egész nap ezt énekeltem, de a "Fegyver a kézben" helyett "Szívünk a fényben"-t költöttem hozzá. (jobb híján)

Nézzétek meg a szöveget! Nem időszerű ez ma is? Azzal a kis javítással persze? Sőt..még jobban mint máskor?

 

 Sej a mi lobogónkat 

 Sej, a mi lobogónkat fényes szellők fújják

Sej, az van arra írva: Éljen a szabadság!
Sej, szellők, fényes szellők, fújjátok, fújjátok:
Holnapra megforgatjuk az egész világot!

 Érdekes dolgot találtam ezzel a dallal kapcsolatban.

http://www.hhrf.org/korunk/9904/4k20.htm 

Itt írják, hogy egy csángó népdal volt.
Ezt találtam még hozzá: Eredeti szövege "Sej a lészpedi erdőn", megjelent 1982 körül a
> Népművelési Intézet módszertani kiadványában.
> Vavrinecz András
http://list.folkradio.hu/pipermail/lista/2010-July/011749.html

Az is érdekes, hogy csak az alábbi videóval találtam meg.